Paul&Hód lemezbemutató koncert 2012. 11. 24.

Ahogy ígértem, megkésve bár de törve nem, itt a beszámoló Pali székesfehérvári lemezbemutató koncertjéről. Előre is elnézést, ha csapongok, de sok minden eszembe jut, ha a múlt szombatra gondolok. Megmondom őszintén, nem tudtam, mit is várjak az Első harapás című lemeztől. Azt persze tudtam, hogy magyar dalok lesznek rajta, illetve nő és férfi kapcsolatról fognak szólni, valamint az újonnan megjelenő Paul&Hód termékcsalád részeként bor és egyéb finomságok (csokoládé, pálinka) mellett lesz majd kapható,  de hogy mégis milyen zenei világot hoz majd el, azt nem tudtam felmérni. Éppen ezért igencsak kellemes meglepetést okozott a Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban tartott koncert, mert nagyon Palis volt, emellett mégis új, szórakoztató és eredeti. Lássuk!

Érkezésünkkor már pakolták ki a cd-ket a színházban. melyek ugyanazt a kék-fehér-fekete klasszikusan sportos designt kapták, melyet a plakátokról és egyéb szóróanyagokról már megismerhettünk korábban. Ketté nyitható papír tokban fekszik a lemez, a borító érdekessége pedig, hogy a hód szó szerint kiharapta, ugyanis hiányzik egy pár négyzetcentiméternyi terület belőle. :D Nagyon kis aranyosan néz ki. 

A színház csordultig megtelt, már alig vártuk, hogy felemelkedjen a vasfüggöny. A zenészek emelvényeken kaptak helyet, illetve mindegyikük fekete nadrágban, fehér ingben és fehér tornacipőben pompázott. Egy hosszú, vertikális Paul&Hód molino emlékeztetett minket arra, hogy hol is vagyunk, illetve az már a kezdésnél is levehető volt, hogy a Palitól megszokott minőségi hang- és fénytechnikát kapjuk majd. Jó kis intróval indultunk, melynek közepén egy "csapdából", azaz mozgatható színpadelemből felemelkedett Pali, majd a színpad szintjére érve lazán előresétált a lemezen is látható szerelésében, fekete öltöny, fehér ing, tornacsuka és svájci sapka (asszem így hívják). A Lesz még talán c. saját dallal indultunk, mely alatt felmérhettünk a zenei palettát (na és az utána következő Cseh Tamás dal, a Csönded vagyok alatt is): wow. Megtalálhatóak voltak a rockzenekari elemek, a dob, a gitár, a basszusgitár, percussion, billentyű, emellett azonban olyan szimfonikus hangszerek is képbe kerültek, mint a harsona, a trombita, a cselló és a nagybőgő. Egészen érdekes, színes hangzást kaptak így a dalok. Ez a harmonikus sokféleség a koncert egészének zenei anyagát jellemezte, azt kell, hogy mondjam, szépen egybeértek a dalok, kerek egészet kaptunk. Nade ne szaladjunk ennyire előre.

Pár dal gyorsabb levezénylése után előbukkant a jól megdesignolt műsor mögül az a vicces és vidám Pali, akit mindannyian szeretünk: ledobta a sapkáját majd a dalok között hosszas monológokba kezdett, melyek persze attól voltak főleg szórakoztatóak, hogy gazdájuk se a fülüket, se a farkukat nem találta. :P A hód eredetét például nem tudhattuk meg, hiszen annyira kétértelműre sikeredett az "egy nyári estén összejöttünk a fiúkkal és kitaláltuk a brandet" sztori, hogy inkább folyatódott a zenélés. :P

Az este további részére jellemző volt, hogy egészen más műfaji eredetű dalok jelentek meg: kortárs zenéből a Quimby és Péterfy Bori & Love Band, Presser Gábor és Sztevanovity Dusán szerzeménye a Ne szeress engem, Szörényi Levente és Bródy János dala A lány, akit szerettem, de Dés-Geszti (Rossz pénz - Valami Amerika) és Pély-Tóth Vera (Boldogtalan) dal is előkerült. Én személy szerint a koncert előtt nehezen tudtam elképzelni, hogy ez a sok különböző stílus hogyan ölt majd egy egységes keretet. Ehhez képest szépen, gördülékenyen csordogáltak vagy épp zakatoltak a nóták, Pali örökös dinamizmusa vagy épp ösztönszerű drámaisága mindegyik dalban megjelent, emellett pedig hol rockos, hol szimfonikusan rockos, hol pedig még egy pici balkános/világzenei beütést is felfedezni véltem. Nagyon kellemesen lepődtem meg. 

A világzene főleg a vendég Herczeg Flóra (A társulat István, a királyának Rékája) Autók a szerpentinen Quimby feldolgozásában jelent meg, nagyon bohókásra, "flórásra" sikeredett a dal. Elérkeztünk Ákos szerzeményéhez: a Végre c. dalt Pali és Flóra közösen adták elő, csengő hangon, tiszta lélekkel. Öröm volt hallgatni és nagyon tetszett a zenei megvalósítás.  Sebestyén Áron, a csapat billentyűse készítette egyébként a hangszerelést, minden elismerésem neki. A fiatal srác már Pali előző lemezén is közreműködött (Új világ vár), ott is és  jelen lemezen is találhatóak dalok, melyeket ő írt Palinak. 

Jelen esetben az Órák című Sebestyén Áron - Kámán Andrea dalt emelném ki, mely a koncert záródalaként szerepelt. Az valami gyönyörű volt, fájdalmas, mégis szép. Akárcsak egy szép-szomorú szerelem. :)

Természetesen ráadást is kaptunk, méghozzá Szörényi-Bródy István, a királyából egy újabb hangzású egyveleget, mely szerep Pali pályafutásának meghatározó állomása természetesen.

Nagy sikert aratott az új Paul&Hód lemez, sokan vették a cd-t és indultak el, hogy aláírassák a helyszínen dedikáló Palival. Aki lemaradt, annak sem kell szomorkodnia, Kecskeméten január 13-án a Katona József Színházban ad ismét koncertet a Paul&Hód, jegyek már kaphatók! December 16-án pedig Pali ugyanott dedikálást tart 17.00-18.00 óra között. Aki december 16-ig megvásárolja a jegyét a koncertre, az a dedikáláson 15% kedvezménnyel veheti meg az Első harapás cd-t és bort! :)

100. Szupersztár exkluzív!

Az alábbiakban egy exkluzív, csak a blogon megjelenő cikket/beszámolót olvashattok a 100. Jézus Krisztus Szupersztárról! :)

Tóth Attila, Feke Pál, Csengeri Attila (forrás: Madách Színház)

Állótapssal jutalmazta a közönség a századik Szupersztárt

Első jelentős jubileumához érkezett a Jézus Krisztus Szupersztár a Madách Színházban: Andrew Lloyd Webber legendás rockoperáját 2010. szeptemberi bemutatója óta 100. alkalommal állította színpadára a teátrum.

A jubileumi előadás főbb szerepeiben a színház által kiadott CD-n is hallható szereposztás színészeit – Feke Pált, Serbán Attilát, Gallusz Nikolettet, Sasvári Sándort, Szvétek Lászlót és Nagy Sándort – láthatta a közönség. Az előadás jelentőségéhez illő teljesítményben nem is volt hiány: mindannyian bizonyították, hogy nem véletlen a Szupersztár sikerszériája. Webber világhírű művét kiforrott alakításokkal keltik életre, fűszerezve saját stílusukkal, egyéniségükkel. Fontos elemmé válik ez a hosszabb távon repertoáron szereplő darabokban: a pillanat szülte megoldások egyre gazdagabbá teszik az előadást, egyszersmind nyújtanak új élményt a visszatérő nézők számára. Szerencsére ez egyértelműen igaz a Jézus Krisztus Szupersztárra, amely immár két évvel a bemutató után is töretlen lendülettel tárja a nézők elé a bibliai történetet és ad okot bizakodásra, hogy a századaik alkalmat még sok hasonló színvonalú produkció követi.

Az előadás utáni ráadás dalok során a Szupersztár hármas szereposztásának valamennyi főszereplője megjelent, a nézők elismerő ovációjával kísérve. Így Polyák Lilla, Balogh Anna és Gallusz Nikolett előadásában különleges tercettként szólalt meg először Mária Magdolna dala, majd Nagy Sándor mellett Szerednyei Bélát és Ádok Zoltánt is láthatta komédiázni a közönség Heródesként. Természetesen nem maradhatott el a Gethsemané, amelyben először Csengeri Attila, majd Tóth Attila, végül a jubileumi előadás Jézusa, Feke Pál lépett színpadra és aratott hatalmas sikert. Méltó zárásként a Szupersztárt két Júdás, Varga Lajos és Serbán Attila adta elő. Az előadást, a ráadás produkciókat,valamint a színpadra lépő alkotókat és szereplőket a közönség végül megérdemelt állótapssal ünnepelte.

Szirtes Tamás az előadás utáni fogadáson kiemelte, Magyarországon százas szériát elérni bármilyen darabbal nagy eredmény. Az igazgató beszélt az előadás hármas szereposztás adta  változatosságáról, illetve a színház tánckara által végzett munka jelentőségéről. Mint mondta, a színészekkel közösen egészen különleges energiákat mozgatnak meg a Szupersztárban,  amely a közönséget is magával ragadja.

Blues Brothers Gyula - élménybeszámoló

Blues Elwood és Blues Jake

Frissítés2: interjú Palival és Serbivel a Viva la Musical! oldalán. 

Frissítés: cikk és képek a gyulai koncertről; pozitív kritika a Viva la Musical! oldalán; videóriport a szabadter oldalán.

Először is azzal kezdeném a beszámolót, hogy sosem voltam még Gyulán. :D Sőt, még Békés megyében sem! Tehát számomra mindenképp izgalmas volt ez az út, illetve rég voltam már koncerten. Jó, tegyük hozzá, a Blues Brothers inkább koncert-show, hiszen hihetetlenül látványos, mégis az az érzése az embernek, hogy mindjárt táncra perdül, vagy csak szimplán ugrálni kezd. :P

Nade vissza Gyulához, a koncertet majd részletezem. Nagyon szép hely, bár nem néztünk teljesen körül, de betértünk egy kávézóba, a Maestro Toscanóba, amely antik belső festéssel rendelkezik és rendkívül hangulatos. Mivel este 7 körül mentünk, ezért kisebb volt a választék, de nagyszerű kókuszgolyót fogyasztottunk, plusz jeges-, ill tejeskávékat. 

Maestro Toscano

A vár körül egy bár található, amely tömve volt emberekkel, főleg olimpiai műsor ment a televíziókon, tegnap este konkrétan vízilabdameccs. Nagyon hangulatos a vár környéke, főleg este, mindenkinek látni kell! Nade nem részletezem tovább Gyulát, a lényegre térek. :) 

A két fiú, Pali és Serbi alkalmazkodtak a gyulai Tószínpadhoz, a nagy napszemüveget egy csónakra helyezték a színpad elé, valamint nagy meglepetésre maguk is csónakon érkeztek. :D A fotók minőségéért elnézést, nem volt nálam profi gép. :P (közben kicseréltem őket profi képekre :)

Érkezés csónakon :)  /Fotó: Rusznyák Csaba/

Gimme some lovin' :)  /Fotó: Rusznyák Csaba/

Maga a koncert egészen elképesztő! Nehéz volt ülve végignézni, hiszen nem a sztereotipikus, depresszív blues zenét halljuk másfél órán át, hanem pörgős, bulis dalokat. Persze van klasszikus blues is (Guilty), de jórészt olyan slágerekkel találkozunk, mint a Sweet Home Chicago, a Respect, a Gimme Some Lovin' vagy a Jailhouse Rock. 

Maga a koncert kisfilmmel indul, melyben elismert magyar művészek (Nagy Sándor vagy Charlie) nyilatkoznak a tesókról, valamint Pali és Serbi is beszél Elwoodról és Jake-ről. A történet nagyjából az, hogy a két fiú koncertturnén van, melynek európai állomása Gyula. Tulajdonképpen a sokszor buja és bűnös kalandjaikat mesélik el a dalokban, vagy éppen szóba kerül Elwood  tánctudása és vonzódása a finom ételekhez, netán Jake "kanossága" már elnézést a kifejezésért. :D

A tánckar nagyon jó, szépek Rományi Nóra sok színben pompázó jelmezei. A két fiú nem véletlenül emlegette a profikból álló zenekart, valóban csodásan szólnak, a hangtechnika is jó volt, tehát csak úgy zúdult ránk a muzsika és a sok vizuális inger. Veres Mónika, Jónás Andi és Fehér Adrienn a Respectben bizonyíthatták, hogy nem csupán a vokálban jók. Nekem az állam is leesett, olyan dögösen énekeltek. O.o

Tóth Vera cameója is szuperül sikerült, a Think című dalt énekelte. Az ő hangja is tökéletesen illet a showba, hozta a dögösséget, a hangzást.
S végül a fiúk... Nos, azt hiszem ebben a showban minden felesleges energiájukat kiélhették, pörögtek, táncoltak, viccelődtek. Számomra nagyon kellemes meglepetés volt a show, kicsit másra számítottam, arra, hogy nem ismerem majd a dalokat, ehhez képest csomó olyan szám volt, amit ha címről nem is, dallamról biztosan ismertem. Nagyon jó érzés volt, így legalább mozoghattam rájuk, amit tudtam, azt persze énekeltem is. Szépen fel volt építve a műsor, nem volt üresjárat, nekem nagyon tetszett, igazi felhőtlen szórakozás! :D

Pali pedig ezután nem mondhatja, hogy nem tud táncolni, hiszen a Jacko figurák, a csípókörzés, a rongyláb, minden megy neki. :D Aranyosak voltak, energikusak, és látszott rajtuk, hogy szívügyük a műsor. Remélem lesz még lehetőségem megnézni, hiszen nem egynyári produkció, az biztos! 

BUÉK és videók

Először is Boldog Új Évet Mindenkinek! Az új év remélhetőleg sok fellépést, koncertet, előadást hoz Palinak,  ezáltal rengeteg kellemes élmény az őt kedvelőknek, s nem utolsó sorban sok olvasnivalót a blogot látogatóknak. ;)

Pali karácsonyi és szilveszteri műsorban is látható volt az év végén, aki lemaradt a nagy bejglievés közepette, az se búsuljon. Videók a Szövetség karácsonyi adásából: Tégy csodát; Szíveddel láss. Illetve az m2 szilveszteri műsorában Pali Jon Bon Jovi: A vándor című dalát énekelte. Jó szórakozást! És egy kis beszámoló az év végi Nyomorultakról: a 30-i és a 31-i előadás is remekül sikerült, állótaps és üdvrivalgás követte az előadásokat, a társulat a szívét-lelkét beleadta ebbe a csodálatos darabba. Pali élete legjobb előadásain van túl!

Broadway Fesztivál - beszámoló

Frissítés: beszámoló a fesztiválról képekkel, fotóalbumok: Viva la Musical!, Operettszínház, kangela
Először is azzal kezdeném, hogy ezelőtt még nem voltam ezen a fesztiválon, így számomra minden újdonságnak minősült. Pénteken már négyre odamentünk a Nagymező utcában felállított színpadhoz, biztos ami biztos. Akkor még nem volt tömeg, de már szállingóztak az emberek. A fellépők a Moulin Rouge egyik bejáratán keresztül közlekedtek a színpad és a takarás között. Nem a mulatóban öltöztek, oda már nagyrészt jelmezben érkeztek, így a színházból átsétálva elég közelről szemügyre lehetett venni őket.
Pénteken operett blokkal nyitottak, majd jöttek a Sztárszerzők, Pali itt volt érdekelt. Meglepő módon a Szörényi-blokk nem csupán Veled, Uramból állt. Olyan szinten persze nem meglepő, hogy Pali Istvánt játszott, viszont olyan szinten igen, hogy az Operettszínház az Istvánt nem tűzi műsorra, csak a Veled, Uram! c. művet. Volt tehát István, a király is a Veled, Uram! (továbbiakban: VU!) dalai közé vegyítve. Pali nyitott a Régi nóta című dallal, majd hallhattuk Sasvári Sándort, Vágó Bernadettet és Kádár Szabolcsot. Pali énekelt még Vágó Bernadettel Oly távol vagy tőlemet, illetve Dolhai Attilával Nincs más utat. Aki a Társulattól szokta meg mostanában az István, a királyt, annak furcsa lehetett az Operettszínház sztárjaival "keveredve" látni ezeket a dalokat. Persze Pali a VU! esetében már nem újonc, hiszen a Miss Saigonban Johnt játssza a színház berkein belül.

Ami különösen szót érdemel, az a Nincs más út.

Dolhai Attila már színpadra lépésekor csibészes mosollyal közeledett Pali felé, ez a vigyor a dal végéig le sem olvadt az arcáról. Tudniillik, elég vicces látvány volt, ahogy ezek ketten előadták ezt a dalt. Pali indított, temetési jelenethez illő komolysággal, erre Dolhai felpattant, a tenyerét mutogatta folyton Palinak, játékosan lökdöste, hatalmas hévvel skandálta a Koppányt, abszolút lehetetlenné téve, hogy Pali komoly maradjon a jelenetben. Pedig küzdött derekasan! :D Csak néha mosolyodott el, azért szerepben maradt, amennyire ilyen körülmények között lehet. :P Egyébként erre a blokkra, hat óra felé már egészen megtelt az Operettszínház előtti tér. Később egyre többen lettek. A Lévay-blokkban énekelt még Pali, nem is akár mit, Haláltáncot az Elisabeth-ből. Ez egy nehéz dal, plusz elég nagy kultusza van a rajongók körében. Pali nagyon odatette az előadást, hosszú ováció kísérte a dalt.

Másnap Pali már nem lépett fel, viszont én kimentem estére megnézni, mik lesznek még. Főképp a pénteki VU! blokk utáni szombati VU! blokkra voltam kíváncsi, hogy mégis mit adnak elő még egyszer, mit raknak hozzá. Nagyrészt azok voltak, amik pénteken, pluszban énekelt még Janza Kata. Sem Pali, sem Sasvári nem voltak már szombaton, fullosan csak Operettszínház béli színészek töltötték meg a színpadot. Hétvége lévén sokkal többen voltak, mint pénteken. Részletek hangzottak el egyébként a VU!-on kívül az Ördögölő Józsiás, a Cigányszerelem, a Marica grófnő és a Miss saigon c. darabokból. Saigonból Miért Istenem?, Szóló szaxofon, Még mindig hiszem és Ágyban ér a halál volt, tehát semmi John. 

Összességében jó élmény volt a fesztivál, bár a nagy tömeget nem szeretem, de igyekeztem mindig olyan részen állni, ahol azért lehetett levegőt venni. Szerintem Pali sikeresnek könyvelheti el a fesztivált, jó kis ovációkat kapott. :)

Broadway Feszt: Videókban

Holnap jelentkezem egy képes beszámolóval, addig is már megnézhetők Youtube-on Pali tegnapi fellépései. A sztárszerzők blokkon belül énekelt a Szörényi-turnusban, ahol a Veled, Uramon kívül István, a királyból is adtak elő dalokat. Kicsit furcsa volt Istvánt hallani Palitól és kollégáitól a Nagymező utca közepén, na de erre is sor került úgy látszik. Pali nyitott a Régi nótával, majd elhangzottak még dalok a Veled, Uramból és az Istvánból. István, a király: Oly távol vagy tőlem (Pali és Vágó Betti), Nincs más út (Pali és Dolhai Attila). Utóbbiról érdemes néhány szót ejteni, ugyanis Dolhai erősen megviccelte Palit. Már eleve úgy indította a belépőjét, hogy a tenyerét Pali arca előtt elhúzta, ezután ilyen lökdösődő, ugrándozó Koppányt láthattunk tőle, szegény Pali alig bírta ki nevetés nélkül. Érdekes duett volt, szó se róla! :D Ezeken kívül az Elisabeth-ből énekelt még Pali Haláltáncot.

A végére egy kis Saigon: októberi szereposztás a Miss Saigonhoz. Pali 14-e este, valamint 15-e és 16-a délután lesz látható John szerepében. 

Yo can watch videos about Broadway Festival in this post (click onto the links). Pali sang a few songs from Veled, Uram!, István, a király and Elisabeth. He is going to play John in Miss Saigon on the following days: 14th, 15th and 16th October.

Miss Saigon anyagok és beszámoló

A Viva la Musical! interjút készített a szereplőkkel és a próbán forgatott. Pali mellett Dolhai Attila és Vágó Zsuzsi nyilatkoznak a szerepeikről és Kerényi Miklós Gábor, a darab rendezője beszél a darabról. A videóriport itt megtekinthető. Fotók az előadásról a Budapesti Operettszínház Facebook oldalán, valamint a Remake Stúdió képei az első szereposztásról (Vágó Zsuzsi, Dolhai Attila, Szabó P. Szilveszter, Feke Pál, Bordás Barbara, Kerényi Miklós Máté) és a második szereposztásról (Dancs Annamari, Dolhai Attila, Mészáros Árpád Zsolt, Feke Pál, Vágó Bernadett, Kerényi Miklós Máté). Frissítés: a nyugatmagyar.hu képgalériái: 1. szereposztás; 2. szereposztás. Rengeteg jó kép az előadásról a Ranafoto.hu-n (keddi próba).

Számomra a Miss Saigon egy elég vegyes érzelmeket kiváltó darab. Egyfelől drámai, vannak benne jó dalok, de a főszereplők történetét (Chris, Kim, John és Ellen) valahogy furcsa módon fűszerezi és végigkíséri a Professzor jelenléte, aki a háttérből mozgatja a szálakat. A Professzor pedig groteszk módon drámai, sokszor egy különc bohócra hasonlít (Szabó P. verziójában) vagy egy drogos alvilági patkányra (Mészáros Árpád Zsolt alakítása). Chris és Kim egymásra találása Saigonban történik, de a férfinak mennie kell, ezért Kim egyedül marad, később gyermeknek ad életet. A férfi barátja, John tudja meg, hogy Kimnek gyermeke van Chris-től, ezért az akkor már Bangkok-ban élő Kimet felkeresi a két férfi és Chris neje, Ellen. Kimet pedig nem csak a gyermek nevelésének súlya és az egyre erősebb diktatúra nyomasztja, elkövet egy gyilkosságot, megöli gyermekkori jegyesét, a később kommunista népbiztossá váló Thuy-t, aki félvér, bui doi gyermekét, Tam-et el akarja pusztítani. De Kim hite nem szűnik meg, egyre csak várja, hogy Chris felkeresse. Sokként éri, amikor megtudja, hogy Chris időközben Amerikában megnősült. Rájön, hogy gyermekét csak akkor viszik el Bangkok-ból, ha ő már nem áll a házaspár, Ellen és Chris útjában. Föláldozza tehát életét a gyermekéért. A Professzor pedig ezt kétségbe esve nézi, hiszen ő Tam-en és Kim-en keresztül akart amerikai vízumot, hogy a tengerentúlon valósíthassa meg álmait. A drámai fordulatokkal teli történetet a nézőteret pásztázó fények, helikopter "támadás", robbanások, tűzijáték, színpadról felszálló helikopter és látványos díszletek tették nem mindennapivá.

Személy szerint nagyon látványosnak találtam a díszletet, de talán túl sok volt, túl gigászi. A darab drámaisága sokszor intim teret igényelt volna, nem 6000-es nézőteret. Persze, szabadtéren kellett a látvány, de ez sokszor túl sok volt.

A két Professzor alakítására már használtam jelzőket. Bővebben, a Professzor fogadja be Kim-et, ő hozza össze Chris-el, ő menekíti ki a nőt Saigon-ból és a kisfián keresztül akar bejutni Amerikába. Az ő élete, érdekei végig belengik a darabot, ezért is törik össze, amikor Kim megöli magát. A folyamatosan drogozó, egyre lejjebb süllyedő Professzort jól hozza MÁZS. Szabó P. Szilveszter pedig egy pszichedelikus cirkusz érdekes alakja, aki egyébként zseniálisat alakít.

Kerényi Miklós Máté nekem pozitív csalódás volt. Nem láttam még előadásban, de nem volt szimpatikus a hangja, kiállása. Thuy szerepében tökéletes, a hangja szépen szól, jól építi fel a fiatal fiúból erős kezű végrehajtóvá váló, Kim-et megszállottan üldöző férfit.

Bordás Barbara Ellen-je elfogadó, bölcs nő, akiről el tudjuk hinni, hogy támasza volt Chris-nek, amikor az eljött Saigonból, egy évig nem beszélt és össze volt roppanva. Vágó Bernadett egy fiatalabb és naivabb Ellen, ő is kitart férje mellett, de nehezebb elhinni róla, hogy mennyi mindenen átsegítette.

Pali John szerepében igazi támasza Chris-nek, ő a logikus, józan katona, ki elrángatja barátját, amikor menekülniük kell Saigon-ból. A második felvonásban pedig a bui doi, azaz vietnami anyától és amerikai apától származó, szegény utcagyerekek megmentésén fáradozik. Szólódala, a Bui Doi a darab szinte legelsöprőbb lendületű dala, kórus és Pali dinamikus hangja mondhatni elárasztotta a nézőteret. A premieren az egyik legnagyobb tapsot kapta.

Chris érdekes jellem, mindig kapaszkodik valakibe. Előbb John-ba, majd Kim-be, s végül Ellen-be. Továbblép Saigon után, de Kim-et sem szűnik meg szeretni. Tragikus és mégis szerethető karakter. Dolhai Attila a Vietnam egyetlen tiszta lelkű lányával szerelembe eső csapongó katonaként jelenik meg, majd fokozatosan alakul megtört lelkű, döntésképtelen, csapdába esett férfivá. Olyan, mint egy madár, ami csapdába esett és akármerre mozdul, mindenhol fáj neki. Olykor túlénekelte, illetve játszotta a szerepet, de nagyon szép őszinte pillanatai is vannak, például amikor elmeséli Ellen-nek mi történt Saigonban, vagy amikor John megmutatja neki a gyermekéről szóló sürgönyt.

Kim. Két Kim-et, Vágó Zsuzsit és Dancs Annamarit láttam. Zsuzsi nagyon erőteljes, akarattal és hittel rendelkező Kim. Dancs Annamari szépen énekel és jól hozza a tiszta lelkű lányt, de a darab második felében, ahol a jég hátán is megélő anyatigrist kellene látnunk, ott már kevesebb.

"Röviden" ennyit a szereplőkről és a darabról. 19-én este eső szakította meg az előadást ezért hosszabb lett egy órával. 20-án már nem volt eső, egy apróbb technikai probléma volt a második felvonás elején, nem indult el a vetítés, de egyébként rendben zajlott minden.

Médiamegjelenések és Kurzus gála

Pali még július közepén az RTL Klub Reggeli című műsorának vendége volt Serbán Attilával. A Tv2 Tények című hírműsorában pedig a 16 éven aluli golfozós Európa-bajnokságáról tudósítottak, a riportban Pali is megszólalt. A nyugatmagyar.hu cikkében a Miss Saigonról és az Operettszínházban zajló munkájáról mesél Pali. Augusztus 4-én pedig ismét Gálával zárul az Országos Musical Kurzus két és fél hetes munkája, melynek ezúttal a Veszprémi Petőfi Színház adott otthont.
(30-án egyébként Pali Zrínyi 1566-ban játszott Egerben. A beszámolók alapján eső nem volt, ellenben hideg az igen. A fellépők is óvták magukat a hidegtől szünetben például pokrócokba burkolóztak. Csengeri Attila, Sasvári Sándor, Pali, Beleznay Endre mellett ismét Vermes Tímea volt látható Éva szerepében, aki nemrég adott életet gyermekének, Nádasdynéként pedig Füredi Nikolett lépett színpadra.)
Pali appeared on channel RTL Klub and on Tv2. We also can read an article about Miss Saigon on nyugatmagyar.hu, where Pali talks about his role in the musical and about his work in the Budapest Operetta Theater. The closing Gala of the Országos Musical Kurzus will be organised on 4th August in the Veszprémi Petőfi Színház. The show will be directed by Pali.

A nyomorultak - július 2., Margitsziget

Először is azzal kezdeném, hogy hála az égieknek, amiért nem esett! Ellenben nagyon hideg volt, így kibírni csak takarókba bugyolálva lehetett azt a több, mint három órát. Bal szektor 12. sorában volt jegyem, de a többieknek köszönhetően, akik kiszúrtak egy üres helyet, sikerült a második sor közepéről megnéznem az előadást. Így valamennyire hasonlított a kecskeméti intimebb légkörre, bár az előadás kezdetén még azt figyeltem, hogy szállingóznak be oldalt a késők. A világos miatt az előadás első felében a feliratokat egy fura hang be is mondta, szerintem azok nélkül is érthető az előadás, ráadásul a feliratok néhol kint voltak, de alig láthatóan vagy elcsúszva. Nagyjából ennyi rosszat tudnék felróni, mert egyébként most is nagyon magával ragadó volt az egész.
Pali számomra az igazi Valjean, és persze, lehet elfogultság, hiszen egy vele kapcsolatos blogot vezetek, de tényleg csodákra képes ebben a szerepben. Egy sokkal hatalmasabb térben mer ugyanannyira esendő és megtört lenni, mint a sokkal kisebb kecskeméti színházban. Mindezek mellett ahol kell nagyon erőteljesen szól a hangja. Láttam Gézával is az előadást már korábban, vele nem volt ugyanolyan megható A nyomorultak, pedig elvileg minden sor, minden hang ugyanaz, mégsem jött el a csoda, a katarzis a darab végén. Valószínűleg ez azért is van, mert az én érzékelőim Pali játékának jeleire vannak hangolva, így ő tud igazán megérinteni lelkiekben. Aki látta már bármilyen szerepben, tudja, miről beszélek. Az ösztönösségéről, a szívből jövő fájdalomról, amit ki tud pakolni emberek ezrei elé. Ehhez hatalmas bátorság kell. S Valjeanként mondhatni lelkiekben lemezteleníti magát, annyira esendő és fáradt, a halál torkában álló embert alakít. Le a kalappal előtte a tegnapi előadás miatt és az összes eddigi A nyomorultak előadás kapcsán.
Vincze Gábor Péter érezhetően erősebbre, teátrálisabbra vette Javert figuráját a nagy térnek köszönhetően. Bár számomra Miller Zoltán a szívemhez közelebb álló, szenvedélyesebb Javert, vannak olyan mozzanatok, amiket VGP-től szeretek jobban. Például ő kiénekli a Csillagok végén a magas hangot, ami tudom, apróság, de szerintem megkoronázása a dalnak. Illetve a konfrontációban is van egy ilyen brillírozása. Tetszik még, hogy amikor a törvényről énekel, a botot maga elé tartva, szikáran megáll, mintegy szimbolizálva a megdönthetetlen igazságot. Szóval tetszik ő is.
Molnár Ági. Végre, ismét őt láttam Fantine-ként. Koós Réka mostanában határozottabban visszafogottabb, mint A nyomorultak legelején, mégis, túl nyers Fantine nekem. Néhol (Fantine halála) törékeny, érzékeny és légies, ott jó, de párszor olyan dühkitöréseket produkál, ami nekem nem illik a Fantine képbe. Ezzel szemben Ági az Álmodtam egy álmot szólódalban kellő arányérzékkel vegyíti a szenvedélyes és a szomorú sorokat, ugyanolyan légies a Fantina halála jelenetben mint Réka, illetve sokszínűbb. Tegnap este is nagyon jól esett őt látni.
Orth Petit anno nem igazán szerettem Mariusként. Nem volt meg hozzá a hangja, sem a játéka. Ehhez képest nálam kinőtte magát az első számú Mariussá. A darab elején ő a legszeleburdibb, legédesebben szerelmes Marius illetve a forradalmárokhoz való beállásában is ott a gyerekesség, hiszen lelkesen beáll, bele sem gondol, hogy itt meg is halhatnak mind. Cosette-el is ő a legjátékosabb, hangilag hatalmasat fejlődött, minden sora szépen szól. Az Eponin halála jelenetnél tegnap is könnyel telt meg a szeme, az Üres szék, üres asztal pedig szívszaggató volt, ott konkrétan sírt, ahogy én is vele együtt, a szám vége felé már csak homályosan láttam a könnyektől. Nagyon jó lett ez a fiú! Ja, és Eponine-al is ő a legközvetlenebb, legszeretőbb Marius.
Réthy Zsazsa volt most Eponine, ami nem baj, rég láttam már vele. Simon Boginál a szólódalt szeretem, illetve ő sokat fejlődött drámai érzékben. Trokán Nórit anno amikor láttam, színésznői és drámai képességei miatt szerettem. Zsazsa nagyon jó abban, amiben Orth Peti is, a darab első felében borzasztóan élethű szerelmes fruskát hoz, aki aranyos, de egyben sajnáljuk is. A Senkim mártól nagyon féltem, azt hittem üres lesz tőle, ehhez képest jó volt a prozódiája, szépen hangsúlyozta a sorokat, nem volt sem sok, sem kevés és megérintett. Határozottan javult a szememben. Ennek ellenére kicsit hiányoltam a másik két Eponine-t.
Mahó Andi egyértelműen jobb Cosette, és nem csak azért mert kristálytisztán és éterien csilingel a hangja, hanem mert egy fiatal, szerelmes és naiv lányt tud megjeleníteni úgy, hogy közben a drámai színeket is látjuk. Látjuk, hogy zavarja, miért nem tud semmit a múltjáról. Látjuk, hogy apját imádja, mégis vannak kételyei. Valjean halálakor pedig a szíve megszakad az embernek, úgy mondja, hogy "Élned kell papa!" Minden szempontból ő a jobb Cosette s nem Zavaros Eszter.
Aradi Imi volt tegnap Enjolras, ami abból a szempontból jó volt, hogy szépen kiénekelve hallhattuk az összes magas hangot, hiszen Iminek szép tenor hangja van. Viszont az a kisugárzás, ami egy lázító vezetőt jellemez, nincs meg benne. Kiss Zolit ezért szeretem jobban, hiába nincs meg neki sokszor a dalok teteje. Ő egy érett, jó kiállású, karakán Enjolras, akitől sokkal valószerűbben hangzik, hogy "Marius, te nem vagy gyerek már".
A Sirkó-Csombor Thenardier házaspárról most is csak ódákat tudnék zengeni. Gátlástalanul szórakoztatnak, kifigurázzák még saját magukat is. Isteni színfoltjai a darabnak. Elvetemült a mimikájuk nem csak a karaktereik, jó köztük az összhang és koruknál fogva elég érettek ahhoz, hogy elhiggyük róluk, két dörzsölt vén rókáról van szó.
A kis szerepeket játszók vagyis az Ensemble teszi teljessé ezt az előadást, ők adják neki a csapatszellemet. Hozzáteszem, mindegyik tag hangja és játéka önmagában is nagyon jó, ezért szól olyan szépen az összes kórusdal, ezért lehet apró szívbemarkoló momentumokat felfedezni tőlük a barikádnál.
Összességében jó volt a tegnapi előadás, megérte kilátogatni a Margitszigetre. Én mégis azt mondanám, aki teheti, decemberben utazzon le/fel/el Kecskemétre megnézni kőszínházban is az előadást, hiszen ott egy kis intim burokban élheti át a darab okozta sokféle érzelmet. Az apró ékszerdoboznyi színház felerősíti az összes fájdalmat, lelkesedést, vidámságot, amit a darab ad, ezáltal sokkal intenzívebb élménnyel gazdagodhatunk.
Yesterday I say Les Miserables on the Margitsziget. The weather was cold but fortunately didn't rain, so I was satisfied. I think it was a great show, Pali played Jean Valjean as passionately and professionally, as always. The others were also great, so I'm happy cause I saw this lovely show in an open-air theater. I also suggest every Dear Reader to visit the Kecskeméti Katona József Theater in december to see this show in a real theater, so you can live through a more lively experience of Les Miserables.

Szupersztár előadások és Miss Saigon interjú

Icipicikét el vagyok maradva a hírekkel, de most pótlás következik. Előtte egy kis beszámoló az évad utolsó Nyomorultak előadásáról. Szerencsém volt Kecskeméten lenni kedden és azt kell, hogy mondjam, az egész csapat kitett magáért, ismét állótaps volt. Pali valami olyan lelkiállapotban volt az egész előadás alatt, ami ösztönzőleg hatott az egész szerepmegformálásra, így egy általam még sosem látott, szó szerint megrázó és felkavaró Vidd hazát adott elő, ami után szűnni nem akaró üdvrivalgás tört ki a színházban. Sok Vidd hazát láttam már, de erre nem nagyon tudok mit mondani. O.o
A hírek... Pali június 24-én, június 25-én és július 5-én játszik Jézust a Szupersztárban, mivel legutóbbi zártkörű, ezért a két júniusi előadás marad, amire jegyet lehet váltani. Pali mindkét előadáson Varga Lajos és Balogh Anna kollégáival játszik. Valamint a Miss Saigon kapcsán a Zene.hu készített videós interjút Palival, de természetesen nem csak a Saigonról esik szó, szóba került a katonaság, a repülés, a szólókarrier és miegymás.

Firstly, a few words about the season final performance of the Les miserables in Kecskemét. It was a passionate Les Mis, the whole company did their bests, especially Pali, who got a big applause after the song Bring him home and at the end of the play.
Secondly, Pali will play Jesus in the Superstar musical on 24th and 25th June, and also on 5th July, but the last is not open for the audience.
We can watch an interview with Pali about Miss Saigon, solo carrier and other things thanks to the zene.hu.

Millenáris beszámoló és golf blog

Ahogyan elmesélték a többiek, Pali Eu témájú kvízt vezetett a hétvégén, a szombati Millenáris programokon, konferált és persze vicces megjegyzésekkel szórakoztatta a nagyérdeműt. Voltak gólyalábasok, különféle zenekarok. Nagyjából ennyi. :)
Ajánlom még mindenki figyelmébe a Golf blogot, mely Pali hivatalos oldalán indult. Ez Pali új "szerelme", és saját kézzel bepötyögött beszámolókat is olvashatunk tőle a versenyekről.

Megjelent a Szupersztár dupla CD

Kedves Olvasók!
Ahogyan ígértem, kaphatnak egy kis beszámolót a március 31-i Szupersztár album megjelenése kapcsán rendezett lemezbemutató előadásról és az azt követő dedikálásról. Nos, az este nem véletlenül volt emelt jegyáras, a színpadon ugyanis a megjelenő cd szereposztása volt látható, azaz Feke Pál, Serbán Attila, Gallusz Nikolett, Sasvári Sándor, Nagy Balázs, Szvétek László és Sánta László. A nézők között voltak ismert arcok, mint Szolnoki Péter, vagy épp a fellépő művészek barátai, rokonai na és az érdeklődő és a darabot szerető közönség. Én személy szerint a szeptemberi premierek óta nem láttam az előadást, így ahhoz képest Serbi például sokkal higgadtabb volt, a premieren még lámpalázban égett. Remek volt ő is, mint ahogy Sasvári is, vagy Szvétek László na és Pali. Gethsemane-ja egészen döbbenetes volt, de a sikolyok a Templom jelenetben, a leprások között vagy a korbácsolásnál... Nem lehet azt mondani, hogy most hangilag volt erős és színészileg, vagy valami harmadik szinten, igazából nagyon együtt volt minden, a hang, a jelenlét és az a plusz, amit Palitól a színpadon megszokhattunk. Az előadás után a Tolnay szalonban dedikáltak a színészek még jelmezben, így közelről meg lehetett csodálni a sminkeket, jelmezeket is. Kint ültek a főszereplők és a démon lányok valamint a papok is, és Kocsák Tiborral is lehetett pár szót váltani, aki a lemez zenei vezetője volt. Az alábbi videóban a Madách Tv és a mindig mosolygós Szente Vajk kalauzol el mindenkit a dedikálásra. Képek a dedikálásról hamarosan!

Frissítés: képek, ajánló az előadásról, videóriport a Fidelio-n

"Álmodtam én egy álmot rég..."

Ez az álom pedig az volt, hogy élőben láthatom a Nyomorultakat. Ez a csoda tegnap megtörtént. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy már most megnézhettem a Kecskeméten szeptember 24-én bemutatásra kerülő darabot.
Általános benyomásaim a darabról: a díszlet kifejező, gyönyörűen kivitelezett és ötletes, Kentaur méltán híres díszlettervező a színházi világban. A darab zenéjét imádom, s mivel most láttam először élőben a darabot, most kerültek helyre a külön-külön már ismert dalok. A jelmezek korhűek és szépen kivitelezettek. Imádom például Cosette ruháit és Valjean szürke kabátját.
Az a szereposztás, amellyel én megnézhettem a darabot, szinte tökéletes volt. Először is Paliról szólnék. Mindannyian tudjuk, hogy még 30 sincs a fiú, s Valjeanként idős korában távozik az élők sorából, tehát Palinak vissza kell fogni a benne lobogó tüzet ehhez a karakterábrázoláshoz. Megteszi. Olyan hitelesen teszi meg, hogy kétség sem támad afelől a darab megtekintése közben, hogy ez az ember idős, fáradt és nyomorult... Ahol kell, szépen visszavesz a hangerőből, ahol pedig szükséges, kiengedi azt az energikus hangot, ami benne lakozik, de azt sem elementáris erővel, éppen annyira, hogy még beférjen a keretek közé. Elhiszem neki, hogy egy ártatlan, jó ember, akit az élet vitt bele a rossz dolgokba és szurkolok neki, hogy Fantine kérését megvalósítva, jó apja tudjon lenni Cosette-nek. És Pali jó apa. Jó ember. Teljesen meggyőzött és mondom ezt mindazok ellenére, hogy próba révén néhol még spórolt a hanggal és az erőbedobással, mert hát a premierekre kell a tartalék. Nagyon megnyugodtam, hihetetlenül jó, jó lesz a szerepben!
Vincze Gábor Péter mind Javert. Bevallom, nem ismertem az úriembert korábban, mégis, mikor még a hangbeállásnál meghallottam ahogy énekel... A mélyen zengő baritonja tökéletes Javert-é teszi. Szinte hallottam, ahogy zeng a törvény szava. Kiállásában is hozza a karaktert, amit pedig az öngyilkossági jelenetnél művel... Huhh. Még most is borzongok.
Molnár Ági Fantine-ként a legjobb helyre került. Ági jó színésznő, ezt már a Társulatban is megtudtuk, s itt végre igazi drámai szerephez jut.
Puskás Peti igazi meglepetést okozott, a darab második felére rázódott bele igazán a szerepébe s olyan megrázó Üres szék, üres asztalt énekelt, amit nem néztem volna ki belőle. Kellemes meglepetés volt Mariusként.
Réthy Zsazsa is jó Eponine, de talán még hiányzik belőle egy csipetnyi dráma, mélység, visszafogottság, mert egyébként jól énekli a szerepet.
Mahó Andi Cosette-ként igazi naiva, gyönyörű ruhákban, hajjal, sminkkel. A hangja, mint mindig, most is szárnyal.
Sirkó László és Csombor Teréz, azaz a Thenardier házaspár. Valódi, vérbeli komikusok, remekül szórakoztam rajtuk. Sirkó zseniális Thenardier.
A végül a finálékról. Az első felvonást záró Egy nap még a Katona József Színház apró színpadán is megrázó tud lenni, ahogy a hangok orkánja elárasztja az embert. A végső finálé pedig, illetve Valjean halála... Halk, csöndes, katartikus. S mindezt úgy éltem át, hogy a próbákra jellemző nyüzsgés, beszéd, fényképezés zaja szinte alig ért el hozzám.
Nagyon jó lesz ez a darab, persze, még tökéletesen össze kell állnia, s mint minden előadás esetében, ez még nem is a premierre alakul majd ki, hanem pár előadással később. Csak ajánlani tudom. Hajrá Kecskemét!

Fotók: Trokán Nóra