Kétéves a blog!

0 megjegyzés
Fogadjátok szeretettel ezt az összefoglaló, visszaemlékező posztot a blog kétéves születésnapja alkalmából. :) 345 bejegyzés született a két év alatt, 354 címke került a bejegyzésekre, a látogatottság 26 ezer fölött van. Köszönöm azoknak, akik olvassák és remélem még sokáig olvashatják. Palin szerintem nem fog múlni, amilyen mennyiségben termeli a blogolnivalót. ;) The blog has it's "birthday" today so that's the reason I wrote a summary about the happenings of past two years. Enjoy! (sorry, I won't translate the whole text, but I recommend http://translate.google.hu/ ;)

Az összefoglaló teljes terjedelmében ezentúl egy külön aloldalon, itt olvasható:
Kétéves a blog :)

Új fellépések

0 megjegyzés
Július 22-én Álomlányok koncert lesz Székesfehérváron a Pelikán udvarban, melynek vendége Pali. Jónás Andrea és Fehér Adrienn formációja az Álomlányok, akikkel Pali régebben is fellépett. A koncerten Mariah Carrey, Aretha Franklin, Barbara Streisand, Whitney Houston dalokat hallhat majd a közönség, illetve olyan filmekből is énekelnek a lányok, mint a Dreamgirls vagy az Apácashow. Arról egyelőre nincs infó, Pali mit énekel majd. Jegyek itt még kaphatók. Illetve november 11-én Szekeres Adrien koncertjének vendége lesz a Művészetek Palotájában. Megtalálhatók a naptárban a Miss Saigon október, november, december és 2012. januári előadásai, A nyomorultak decemberi kecskeméti és a Veled, Uram! 2012. tavaszi időpontjai. Egyébként júliusban 16-án a Trójában látható Pali a komáromi Lovas Színházban, 20-án Balatonlellén Tehetséggel Sáfárkodók Sáfár Mónikával, 22-én az említett Álomlányok koncert, 30-án pedig Zrínyi 1566 Egerben. Mint látható, Pali ezen a nyáron sem unatkozik. :P
Pali is going to perform at Jónás Andi and Fehér Adrienn's concert called Álomlányok on 22th July, and going to be a guest at Szekeres Adrien's concert in the Művészetek Palotája on 11th november.

A nyomorultak - július 2., Margitsziget

0 megjegyzés

Először is azzal kezdeném, hogy hála az égieknek, amiért nem esett! Ellenben nagyon hideg volt, így kibírni csak takarókba bugyolálva lehetett azt a több, mint három órát. Bal szektor 12. sorában volt jegyem, de a többieknek köszönhetően, akik kiszúrtak egy üres helyet, sikerült a második sor közepéről megnéznem az előadást. Így valamennyire hasonlított a kecskeméti intimebb légkörre, bár az előadás kezdetén még azt figyeltem, hogy szállingóznak be oldalt a késők. A világos miatt az előadás első felében a feliratokat egy fura hang be is mondta, szerintem azok nélkül is érthető az előadás, ráadásul a feliratok néhol kint voltak, de alig láthatóan vagy elcsúszva. Nagyjából ennyi rosszat tudnék felróni, mert egyébként most is nagyon magával ragadó volt az egész.
Pali számomra az igazi Valjean, és persze, lehet elfogultság, hiszen egy vele kapcsolatos blogot vezetek, de tényleg csodákra képes ebben a szerepben. Egy sokkal hatalmasabb térben mer ugyanannyira esendő és megtört lenni, mint a sokkal kisebb kecskeméti színházban. Mindezek mellett ahol kell nagyon erőteljesen szól a hangja. Láttam Gézával is az előadást már korábban, vele nem volt ugyanolyan megható A nyomorultak, pedig elvileg minden sor, minden hang ugyanaz, mégsem jött el a csoda, a katarzis a darab végén. Valószínűleg ez azért is van, mert az én érzékelőim Pali játékának jeleire vannak hangolva, így ő tud igazán megérinteni lelkiekben. Aki látta már bármilyen szerepben, tudja, miről beszélek. Az ösztönösségéről, a szívből jövő fájdalomról, amit ki tud pakolni emberek ezrei elé. Ehhez hatalmas bátorság kell. S Valjeanként mondhatni lelkiekben lemezteleníti magát, annyira esendő és fáradt, a halál torkában álló embert alakít. Le a kalappal előtte a tegnapi előadás miatt és az összes eddigi A nyomorultak előadás kapcsán.
Vincze Gábor Péter érezhetően erősebbre, teátrálisabbra vette Javert figuráját a nagy térnek köszönhetően. Bár számomra Miller Zoltán a szívemhez közelebb álló, szenvedélyesebb Javert, vannak olyan mozzanatok, amiket VGP-től szeretek jobban. Például ő kiénekli a Csillagok végén a magas hangot, ami tudom, apróság, de szerintem megkoronázása a dalnak. Illetve a konfrontációban is van egy ilyen brillírozása. Tetszik még, hogy amikor a törvényről énekel, a botot maga elé tartva, szikáran megáll, mintegy szimbolizálva a megdönthetetlen igazságot. Szóval tetszik ő is.
Molnár Ági. Végre, ismét őt láttam Fantine-ként. Koós Réka mostanában határozottabban visszafogottabb, mint A nyomorultak legelején, mégis, túl nyers Fantine nekem. Néhol (Fantine halála) törékeny, érzékeny és légies, ott jó, de párszor olyan dühkitöréseket produkál, ami nekem nem illik a Fantine képbe. Ezzel szemben Ági az Álmodtam egy álmot szólódalban kellő arányérzékkel vegyíti a szenvedélyes és a szomorú sorokat, ugyanolyan légies a Fantina halála jelenetben mint Réka, illetve sokszínűbb. Tegnap este is nagyon jól esett őt látni.
Orth Petit anno nem igazán szerettem Mariusként. Nem volt meg hozzá a hangja, sem a játéka. Ehhez képest nálam kinőtte magát az első számú Mariussá. A darab elején ő a legszeleburdibb, legédesebben szerelmes Marius illetve a forradalmárokhoz való beállásában is ott a gyerekesség, hiszen lelkesen beáll, bele sem gondol, hogy itt meg is halhatnak mind. Cosette-el is ő a legjátékosabb, hangilag hatalmasat fejlődött, minden sora szépen szól. Az Eponin halála jelenetnél tegnap is könnyel telt meg a szeme, az Üres szék, üres asztal pedig szívszaggató volt, ott konkrétan sírt, ahogy én is vele együtt, a szám vége felé már csak homályosan láttam a könnyektől. Nagyon jó lett ez a fiú! Ja, és Eponine-al is ő a legközvetlenebb, legszeretőbb Marius.
Réthy Zsazsa volt most Eponine, ami nem baj, rég láttam már vele. Simon Boginál a szólódalt szeretem, illetve ő sokat fejlődött drámai érzékben. Trokán Nórit anno amikor láttam, színésznői és drámai képességei miatt szerettem. Zsazsa nagyon jó abban, amiben Orth Peti is, a darab első felében borzasztóan élethű szerelmes fruskát hoz, aki aranyos, de egyben sajnáljuk is. A Senkim mártól nagyon féltem, azt hittem üres lesz tőle, ehhez képest jó volt a prozódiája, szépen hangsúlyozta a sorokat, nem volt sem sok, sem kevés és megérintett. Határozottan javult a szememben. Ennek ellenére kicsit hiányoltam a másik két Eponine-t.
Mahó Andi egyértelműen jobb Cosette, és nem csak azért mert kristálytisztán és éterien csilingel a hangja, hanem mert egy fiatal, szerelmes és naiv lányt tud megjeleníteni úgy, hogy közben a drámai színeket is látjuk. Látjuk, hogy zavarja, miért nem tud semmit a múltjáról. Látjuk, hogy apját imádja, mégis vannak kételyei. Valjean halálakor pedig a szíve megszakad az embernek, úgy mondja, hogy "Élned kell papa!" Minden szempontból ő a jobb Cosette s nem Zavaros Eszter.
Aradi Imi volt tegnap Enjolras, ami abból a szempontból jó volt, hogy szépen kiénekelve hallhattuk az összes magas hangot, hiszen Iminek szép tenor hangja van. Viszont az a kisugárzás, ami egy lázító vezetőt jellemez, nincs meg benne. Kiss Zolit ezért szeretem jobban, hiába nincs meg neki sokszor a dalok teteje. Ő egy érett, jó kiállású, karakán Enjolras, akitől sokkal valószerűbben hangzik, hogy "Marius, te nem vagy gyerek már".
A Sirkó-Csombor Thenardier házaspárról most is csak ódákat tudnék zengeni. Gátlástalanul szórakoztatnak, kifigurázzák még saját magukat is. Isteni színfoltjai a darabnak. Elvetemült a mimikájuk nem csak a karaktereik, jó köztük az összhang és koruknál fogva elég érettek ahhoz, hogy elhiggyük róluk, két dörzsölt vén rókáról van szó.
A kis szerepeket játszók vagyis az Ensemble teszi teljessé ezt az előadást, ők adják neki a csapatszellemet. Hozzáteszem, mindegyik tag hangja és játéka önmagában is nagyon jó, ezért szól olyan szépen az összes kórusdal, ezért lehet apró szívbemarkoló momentumokat felfedezni tőlük a barikádnál.
Összességében jó volt a tegnapi előadás, megérte kilátogatni a Margitszigetre. Én mégis azt mondanám, aki teheti, decemberben utazzon le/fel/el Kecskemétre megnézni kőszínházban is az előadást, hiszen ott egy kis intim burokban élheti át a darab okozta sokféle érzelmet. Az apró ékszerdoboznyi színház felerősíti az összes fájdalmat, lelkesedést, vidámságot, amit a darab ad, ezáltal sokkal intenzívebb élménnyel gazdagodhatunk.
Yesterday I say Les Miserables on the Margitsziget. The weather was cold but fortunately didn't rain, so I was satisfied. I think it was a great show, Pali played Jean Valjean as passionately and professionally, as always. The others were also great, so I'm happy cause I saw this lovely show in an open-air theater. I also suggest every Dear Reader to visit the Kecskeméti Katona József Theater in december to see this show in a real theater, so you can live through a more lively experience of Les Miserables.

Hétvégi program: A nyomorultak a Margitszigeten

0 megjegyzés
Bár már június 25-26-án bemutatkozott a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Kecskeméti Katona József Színház A nyomorultak című előadása, ezen a hétvégén Palival a címszerepben lesz látható a musical. Elég rossz idő volt a héten, főleg tegnap, de szerencsére most viszonylag tiszta az égbolt, remélhetőleg a mai és a holnapi előadás is rendben lemegy majd. :)
Én holnap megyek, hozok majd beszámolót! :) Addig is néhány videó a főpróbáról: Viva la Musical! (Egyházi Géza, Miller Zoltán, Fejes Szandra, Vincze Gábor Péter nyilatkoznak és az előadásból láthatunk részleteket) és Színház.hu (Korcsmáros György, Egyházi Géza, Koós Réka, Miller Zoltán nyilatkozik, szintén részletek a főpróbából). Pali eléggé kimaradt a videós szórásból, hiszen ő ma mutatkozik be Jean Valjean szerepében a Margitszigeten. Good luck! Nézőknek: Have fun! :D (Holnapra itt lehet még jegyet venni: szabadter.hu)
Today and tomorrow Pali plays Jean Valjean in the cultic musical, Les Miserables. The Margitszigeti Szabadtéri Színpad is an open-air theater, so we cross our fingers and pray: "Don't rain on their parade!" :P