Mindig kellemes élmény részt venni a Musical Kurzus zárógáláján, mert színvonalas az előadás és lelkesítő ennyi fiatalt együtt, énekelve, táncolva, mosolyogva látni.
A negyedik kurzus gálájához képest kissé lecserélődött a résztvevő csapat, s a műsor tematikája is megváltozott. Kevesebb egyéni szám kapott helyet, míg a musical keresztmetszetek hosszabbak és kidolgozottabbak lettek.
A műsor a Rómeó és Júliával indult, majd Szép nyári nap, Hajlakk, Abigél, Aida blokkokkal folytatódott.
Az Aida - mely műsorszámmal versenyt is nyert a csapat - kiemelkedett a többi közül, főleg énekteljesítmények terén. Borbély Richárd, aki már a Madách Színház hamarosan bemutatásra kerülő Jézus Krisztus Szupersztár című produkciójában is szerepet kapott, - valamint György Petra, azaz Radames és Aida megformálói magasan vitték a prímet. Petra a Palást tánca című dalban akkorát énekelt, amilyet utoljára Debreczeni Mártától, az Aida korábbi címszereplőjétől hallottam (s a jelenlegitől, Oláh Ibolyától sosem).
Kiemelném még a Nehebkát játszó Katona Klaudiát, aki az Aidán kívül az Abigélben, s a többi, főleg fiatalabbakkal közös műsorszámokban is szép teljesítményt nyújtott.
Úgy gondolom, hogy Pali "tanárbácsi" az előadás végén teljesen megérdemelten borult térdre a fiatalok előtt, hiszen 2 hét felkészüléssel profin hozták ezt a temérdek dalt, ami ha belegondolunk, már dalszövegből is sok, nem még színpadi mozgásból, táncból, színészi játékból és természetesen éneklésből.
Azt mondhatom, hogy a kurzus gálái egyfajta evolúción mennek át, amiért a rendezőt és a koreográfust, azaz Palit és Szakál Attilát is dicséret illeti. De nem mehetünk el szó nélkül amellett a nagyszerű teljesítmény mellett sem, melyet a Vörösmarty Színház technikai személyzete végzett, hiszen a fények és a hang is teljesen rendben voltak.
A beszámoló végére hagytam Pali szóló dalát, a Bohemian Rhapsody-t. Sokszor dicsértem már Pali előadásában ezt a dalt, s a dicséret középpontjában sosem csupán az éneklés állt, de most ezt is megteszem. Hatalmas energiával énekelte el a dalt, egészen elementárisan hatott a közönségre. Emellett Pali másik nagy erőssége, a drámai hatás is ugyanekkora, hanem nagyobb szerepet kapott. Onnantól kezdve, hogy feljött a színpadra, már a szemein látszott: itt most lélekszaggató percek következnek. S valóban. A dal után csak rá kellett nézni az első sorokra...
Szó mint száz, Pali rendezőként és előadóként is hatalmas dicséretet érdemel az estéért. A jubileumi, ötödik kurzus gáláján szereplő fiataloknak pedig, úgy gondolom, mint mindig, most is hatalmas élmény lehetett ez a feszített tempójú, de élvezetes közös munka. Csak így tovább srácok!
Ui.: A fotóért köszönet Török-Bognár Renátának!
Frissítés: A Fehérvár.net cikke az eseményről képgalériával.
