A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kritika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kritika. Összes bejegyzés megjelenítése

Minden ami István + beszámoló

0 megjegyzés
Sziasztok!

Nos túl vagyunk az István, a király augusztus 17-i és 18-i bemutatóján. Az interneten emiatt egyre több interjú, kritika, kép vagy videó lelhető fel az előadásról. Én most megpróbálom nektek összeszedni ezek nagyobb részét, majd olvashatjátok személyes véleményemet az előadásról és Pali alakításáról. Jó olvasást, nézelődést!


Interjú: Délmagyar - Interjú Palival; MNO - Interjú Palival; Hír24 - Interjú Alföldi Róberttel
Kritika, cikk: 7óra7 - Közönségtalálkozó; Szegedma - Közönségtalálkozó; Szegedma - Előadás; Délmagyar - előadás; Népszava - előadás; Kultúrgengszterek - előadás; Népszabadság - előadás; Délmagyar - A televíziós rögzítésről; Ezek mennek mostanában - előadás; Fent és lent - előadás; Viva la Musical! - előadás; FélOnline - előadás; 7óra7 - Előadás
Képek: Délmagyar - Közönségtalálkozó; Szegedi Szabadtéri - Próba; VTV Szeged - Főpróba; Szegedma - előadás; RTL Klub - Képek az Istvánról; Facebook - István, a király fotókiállítás a Dóm téren; Dusha Béla fotói - előadás
Videók: RTL Klub Híradó - Premier; Szeged Café - előadás; Reflektor - István remix; RTL Klub - István, a király werkfilm; RTL Klub - Videók az Istvánról;

Az RTL Moston a teljes előadás megtekinthető - István, a király

Már az augusztus 29-i főpróbára is lehet jegyet venni a Papp László Budapest Sportarénába!

***
2013. augusztus 30.

Elnézést, amiért eddig nem jelentkeztem a beszámolóval. Talán még aktuális a véleményem, hiszen ma és holnap a Budapest Sportarénában látható a darab a szegedi rendezésben, szereposztással.
Aki nem a Marson élt az elmúlt hetekben, az bizonyára hallott már valamilyen véleményt az I.K.3.0-ról. Természetesen forrnak az indulatok, hiszen az Istvánt mindenki sajátjának tekinti, ismeri a dalait, a szívéhez nőtt a rockopera. Ezt a megrendíthetetlen nemzeti szimbólummá vált művet érte most egy vérfrissítés, méghozzá egy színházi megközelítés. Mivel ez az én blogom, ahol a saját véleményemet teszem közzé, ezért most csak arról beszélek, én milyennek láttam a darabot.
A Társulat István, a királyát nagyon szerettem, ott ismertem meg Palit. Az egy historizáló rendezés volt, abban a kategóriában szerintem nagyon jó. Most egy napjainkba átültetett István, a király elevenedett meg, ahol a prózai színház eszközeit is kihasználták. A dalok között voltak rövidebb szünetek, kiemelve, hogy itt mégis egy színházi előadásról van szó. Látszott, hogy a színészeket pontosan instruálták. Én már nagyon vártam, hogy mi sül ki ebből a  megközelítésből, és szerencsére nem kellett csalódnom.
A dalok szövegei végre életre keltek, jeleneteket láthattunk, melyben a magyar nép tehetetlenül sodródott a hatalom egyik vagy másik oldala felé. A zenekar követte a darab ritmusát, hogy lassabban, hogy gyorsabb tempóban játszottak. A rozsdás koronát formázó díszlet időtlenné tette az előadás.
Számomra Pali játéka kiemelkedő volt, ez pedig nem csak azért van, mert ismerem vagy szeretem, amit a színpadon csinál. Máshogy énekelt, más hangsúlyokat használt a szavainál, mint eddig. Hangja rengeteg érzelemmel volt tele, a temetési jelenettől kezdve könnyeket csalt a szemembe, amik a felvonás végéig ott is maradtak. Csak estem egyik ámulatból a másikba. Szerintem nagyon jót tett Palinak ez a próbaidőszak, hiszen itt a hangján kívül, ami nagyon jó, a játékával is részletesen foglalkoztak.
Én úgy gondolom, hogy Udvaros Dorottya Saroltja volt még kiemelkedően jó, összeszedett, harmonikus. Rajta kívül Szemenyei Laborcát, Novák Tordáját és Radnay Csilla Gizelláját is nagyon szerettem, utóbbit főleg azért, mert az egysíkú szerepből végre hús-vér nőt csináltak. Asztrik, azaz László Zsolt a felsőbb hatalmat képviselte, nagyon meggyőzően. Én Stohl Andrástól vártam többet, aki ugyan nagyon sok jelenetben felkavaró érzelmeket pakolt a színpadra, hangilag mégsem volt a toppon, valamint főleg a második felvonás elején számomra túlságosan egysíkú volt. Macsó, kivagyi, és ennyi. Az események radikalizálódásával egyre jobban kiesett ebből a papírmasé figurából és vált igazi előadássá a játéka. Sokan kiemelték Tompos Kátyát, mint tökéletes Rékát. Szeretem Kátya hangját, most is nagyon szépen énekelt, éteri volt, igazi békegalamb. Csakhogy számomra Réka ennél több, így nála is hiányérzetem volt kissé.
Szó mi szó, én nagyon örülök, hogy megszületett ez az előadás, nekem rengeteget adott. A Himnusznál alig bírtam felállni, mert nem is volt ott szükség az állva ünneplésre. Inkább porba sújtva ültem volna, annyira arcul csaptak a szavak, végre a Himnusz minden sora jelentést kapott. Csak remélni tudom, hogy hozzám hasonlóan még sokan fogták ennek a rendezésnek az üzenetét.
Egyébként több helyen írták, hogy augusztus 17-én amikor én láttam csak azért tapsolt állva a nézőtér, mert a Himnuszra már egyébként is felálltak volna. Ez nem igaz. A Himnusz után a nézőtér nagy része leült, kisebb csoportok maradtak állva. Végül a rendező, Alföldi Róbert bejövetelekor, valamint a szerzők, Szörényi Levente és Bródy János érkezésénél ugrott talpra egyöntetűen a majd ötezres nézőtér.

Pali debütált Vászoly szerepében

0 megjegyzés
Frissítés: Veled, Uram! - Operettszínház cikkfotóForgó BélaÉder VeraViva la Musical! Meghallgatható a Régi nóta élő felvétele Pali előadásában. V,U! premierparti képek.
Frissítés2: Színházak éjszakája beszámolófotókvideó. Valamint egy cikk Pali fellépéséről. =)

A hétvégén bemutatásra került Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! című rockoperája a Budapesti Operettszínház és a Thália Színház koprodukciójában. Maga a darab átalakításon esett át, a szerzők néhol átírták és új dalok is kerültek az eredeti műbe. A rendezés nagy hangsúlyt fektet a látványvilágra, szimbolikára, hangulatteremtésre. Tulajdonképpen István király uralkodásának utolsó éveiben járunk, fiát, Imre herceget ekkor veszíti el, s örökös híján Vászoly és Orseolo Péter kerül a képbe. Pali Vászolyt alakítja, akit a pogány magyarok szeretnének vezérükként látni, míg Orseolót (Mészáros Árpád Zsolt) a pápa támogatja. Utóbbi rút cselek árán eléri, hogy Vászoly uralkodásra képtelenné váljon, megvakíttatja. Röviden ennyi Vászoly sorsa a darabon belül, de ez persze nem ennyire egysíkú. Láthatjuk Palit, azaz Vászolyt családja körében, három fiával és feleségével, az Ilont alakító Janza Katával. Mind szólódalában, mind Janzával nagyon meggyőző, feszültséggel teli jeleneteket hoz Pali. Később pedig Istvánnal, azaz Sasvári Sándorral is énekel egy duettet. Érdekes szerep Vászoly. Ugyan pogány oldalon áll, mégsem a Koppány-féle lázító lelkülettel rendelkezik, sokkal inkább egy erőteljes, de megfontolt férfi. Pali át tud lényegülni, emellett rockos hangszíne nagyon jól fekszik Vászoly dalainak. Akit érdekel az előadás, az ezekben az időpontokban megnézheti Palit a Thália Színház színpadán. 
Fotókat és beszámolókat is nézhetünk már az előadásról, a hivatalos honlapon megtaláljuk egy posztban összegyűjtve a linkeket.

Miss Saigon kritikák és videók

0 megjegyzés
Frissítés: színpadfoto cikk és képgaléria; Miss Saigon premier
Sorra jelennek meg a Miss Saigon-ról szóló hosszabb írások a különböző sajtóorgánumok oldalain. Elsőként a Fidelio jelentetett meg egy cikket a soproni előadásokról, majd a Vaskarika beszámolóját olvashattuk. Ma a Viva la Musical! kritikáját olvashatjuk az előadás mindkét szereposztásáról. A Youtube-ra felkerült pár rosszabb minőségű, de azért nézhető videó a 19-i előadásról. Pali dala, a Bui Doi ugyan nincs fent, de aki nosztalgiázni akar, annak jól jönnek a videók. :) Nyitány, Szóló szaxofon, Még mindig hiszem, Érted adnám életem, Amerikai álom. Valamint a Ma reggel augusztus 25-i adásában Kerényi Miklós Gábor és Vágó Zsuzsi beszéltek a soproni élményekről valamint előrevetítették a musical Operettszínházbéli szeptember 15-i bemutatóját.
We can read three articles about Miss Saigon: Fidelio, Vaskarika, Viva la Musical; watch videos from Miss Saigon and a conversation about the musical in the M1's talkshow, Ma reggel.

Nyomorultak ajánló

0 megjegyzés
Kikerült a Viva la Musical! oldalra egy kritika A nyomorultak szeptember 25-i előadásáról, melyben Pali játszotta Jean Valjean-t.
"Kétéves munka eredményeként mutatta be szeptember végén a Kecskeméti Katona József Színház Claude-Michel Schönberg, Alain Boublil és Herbert Kretzmer legendás művét, A nyomorultakat Korcsmáros György rendezésében. Első osztályú látvánnyal és hangzással, több kiemelkedő egyéni teljesítménnyel kel életre Victor Hugo monumentális regényének musical adaptációja a XIX. század első felének Franciaországáról – törvényről, szerelemről, forradalomról, megváltásról és emberségességről."

Nyomorultak és Szupersztár anyagok

0 megjegyzés
A nyomorultak: fotógaléria és kritikák - kecskemetilapok.hu, lajosmizselap.hu; Kentaur interjú (a díszletekről); Rományi Nóra jelmeztervei.
Szupersztár: október 13-án 23.30-tól az RTL Klub Így készült rovatában a Szupersztár kulisszatitkaiba pillanthatunk be.
Valamint egy rossz hír: Pali még mindig beteg, ezért a most hétvégi Jézus előadásokat nem tudta vállalni, remélhetőleg a keddit már bírni fogja, de erről még értesítünk mindenkit.
Végül pedig a Fidelio.hu interjúja Palival.

Nyomorultak galériák + Szupersztár kritika és riport

0 megjegyzés
Két új képgalériát nézhetünk meg a kecskeméti Nyomorultak produkcióból. Az elsőben Egyházi Géza látható Jean Valjean-ként, míg a másodikban Pali. Plusz még egy galéria, ez pont arról az előadásról van, amit tegnap láttam. :) (Szereposztás: Valjean - Pali, Javert - Vincze Gábor Péter, Fantine - Molnár Ágnes, Marius - Puskás Péter, Cosette - Mahó Andrea, Eponine - Réthy Zsazsa, Thenardier - Sirkó László, Madame Thenardier - Csombor Teréz). Rana fotói a 21-i fotóspróbáról! Isteniek!

Az m1 Nappali című műsorában (1:20:00-tól) részleteket láthatunk a Jézus Krisztus Szupersztárból, Polyák Lilla, Serbán Attila és Pali nyilatkoznak a szerepeikről, valamint a stúdióban Szirtes Tamás és Szerednyei Béla adnak interjút. Az alábbi kritika pedig a Fidelio.hu-n jelent meg a Szupersztárról.

Zene.hu kritika a Spamalotról

0 megjegyzés

A zene.hu internetes portál is közölt egy cikket a Spamalotról. Itt olvashatjátok.

Kritika a Spamalotról

0 megjegyzés

A Népszava Online-on megjelent ma egy kritika a Spamalotról. Itt olvashatjátok.

Spamalot kritika a Kultúrparton

3 megjegyzés

Monty Python magyarosan

2009. szeptember 29. 07:03 Mesterházy Fruzsina

"A Madách Színház által minden létező fórumon reklámozott darab teltházzal fog futni az internetes jegyrendelés tanúsága szerint. Kit ne vonzana a Monty Python híres-hírhedt Gyalog galopp című alkotása, megfűszerezve egy kis Brian életével és egyéb csemegékkel? Mi történik akkor, ha belevisznek egy “kis” magyar vonalat is?
A Gyalog galoppból és egyéb Monty Python remekekből összegyúrt musicalt Eric Idle neve fémjelzi. Az előadás Spamalot néven válhat híressé nálunk is. A darabot minden országban szigorú dramaturgiai és színpadi utasítások alapján játszhatják a világ összes színpadán, mivel a Theatrical Rights Worldwide birtokolja a jogokat. Érthetetlen módon a Madáchban mégis másképp rendezték meg.

Eric Idle 1969 és 1983 között volt tagja a Monty Python társulatnak. A Spamalot pontosan az 1975-ös Monty Python és a szent grál című film (azaz a Gyalog galopp) színpadi átirata. Számos helyen játsszák, például a Broadway-n, Ausztráliában, Spanyolországban, Franciaországban.

A mi Spamalotunk

Bravúros, gigantikus, óriási zenés felütés, a színpadi árokban nagy zenekarral. Még a zenéből is humort csalnak elő. Modern és kidolgozott díszletek között jelenik meg Artúr király és csatlósa, és indulnak útnak összegyűjteni a nagyon kerek asztal lovagjait, hogy együttes erővel találják meg a szent grált.

Pillanatok alatt kiderül, hogy ez egy vérbeli musical, időről időre akár ha a Moulin Rouge varietéje lenne: fantasztikus jelmezekbe öltöztetett táncosok, színészek szórakoztatnak. Minden, ami a színpadon megesik, a nézővel is megtörténik. A színészi játék brilliáns és pontos.

Aktuális humor, lenyűgöző látvány, a zene magával ragadó, jók a karakterek, jók az énekhangok, a darab ritmusa pergő. Szervét Tibort Artúrként és Polyák Lillát a Tó tündéreként élvezet nézni.

A lovagok nyakukba szedik a világot, szembeszállnak ellenségeikkel, teljesítik kötelességeiket, mígnem elérkeznek a legnehezebb feladathoz: egy színdarabot kell eljátszaniuk, de hogyan? Szinte kár, hogy a szünet megszakítja az élvezetet.

Hol romlott el a darab?

A második felvonásra gyakorlatilag 10 perc alatt gyűlik be a nézőközönség. Feszült várakozás. Ekkor csendül fel a magyarokról szóló dal, mert a magyarok a Madáchban vannak, velük lehet megcsinálni a színdarabot. Mézeskalácsnak öltöztetett táncos lányok, magyar menyecskék és legények ugrálnak a színpadon: felcsendül a Havva nagila, alatta zsidónak öltöztetett pár ropja, és az egésznek nagyon nincsen köze a nagyon kerek asztal lovagjaihoz. Ez a dal nem hihető, nem történik meg a csoda.

Az eredeti változatban a “mit ér egy Broadway-darab zsidók nélkül?” gondolat mentén zsidókat keresnek. Valóban nehezen átültethető humor az amerikai kultúrából más országok kultúrájába, mégis, a magyar interpretációban semmi szellemesség.

Ezt átmenet és ok nélkül követi a Tó úrnőjének áriája. Polyák Lilla hangja felülmúlhatatlan, manírja is belefér, de a dal, amelyben megénekli, hogy egy ideje mellőzik az előadásból, és ő ezt nehezen viseli, jóformán felháborító. Ez is része az eredeti verziónak, így a negatív kritika Eric Idle-nek szól, nem pedig a Madáchnak.

Pontosan tudjuk, hogy színházban vagyunk, és színdarabot nézünk, ezért elképesztően illúzióromboló erről a színészektől hallani, márpedig a tényt, hogy egy színházi előadás nézői vagyunk, nem egyszer dörgölik az orrunk alá a második felvonás során.

Innentől hiába jöttek a gegek, hiába eszeltek ki ötletes jeleneteket, sajnos nem voltak elég hatásosak, annak ellenére sem, hogy alapvetően a darab nem fáradt el. Azzal, hogy a magyar-téma bekerült, megtört az előadás ritmusa. A végére fárasztóvá vált az események követése.

Minden magyar színházi előadásnak legalább megközelítően ennyire monumentálisnak kellene lennie. Legalább ekkora költségvetéssel kellene tudni dolgozni. Minden színész, ha csak fele ilyen átéléssel játszana, minden énekhang csak fele ilyen tiszta volna! Örvendetes lett volna, ha Szirtes Tamás rendezése kiegyensúlyozott marad a darab teljes hosszában."


Forrás: Kultúrpart.hu